Állj meg egy pillanatra, és idézd fel: Mikor lassítottál le annyira, hogy kiélvezd a jelen örömeit? Mikor csodálkoztál rá az élet, a körülötted lévő világ szépségeire? Mikor nevettél utoljára önfeledten? Mikor játszottál legutóbb felszabadultan? Mikor dőltél le pihenni ebéd vagy épp munka után zavartalanul? Mikor érezted magad feltöltve, energikusan, vidáman, lazán….?

Hajlamosak vagyunk kijelenteni, hogy nincs időnk semmire, nincs lehetőségünk magunkkal törődni, lassítani, vagy csak úgy „lenni”. Miközben valahol mélyen tisztában vagyunk az önmagunkra figyelés, a pihenés, az „én-idő” fontosságával. Most sokan fogják a fejüket, forgatják a szemüket, vagy éppen vágyakozva sóhajtanak: „Ugyan már, én-idő? Mikor? Honnan? Nem érek én rá arra!”

Talán így kezdték ők is, akik október óta lelkesen jönnek, figyelnek, alkotnak, mozognak, kikapcsolódnak és töltődnek, találkoznak magukkal a Most én jövök! foglalkozásain. Havonta egyszer alkalmat teremtünk nektek erre a Belvárosi Közösségi Térben, és összejövünk: nyolc felnőtt, elfoglalt, az élet számos területén helytálló, pihenni, töltődni vágyó ember, és egy szakember. Nem mindig ugyanaz a nyolc ember, és mindig más „idegenvezető”, aki kísér az önismereti kiránduláson.

A Most én jövök az én-idő hasznos eltöltésére az önismerettel lép szövetségre. Minden alkalommal egy-egy rekreációs módszert hozunk, és az adott módszertanban jártas, azt több területen használó szakember megmutatja, hogyan lehet javunkra fordítani, mintegy tükörként elmélyülésre, önismeretre alkalmazni egy mesét, (saját) alkotást, képeket, vagy éppen saját testünket. Milyen módszerek vannak önmaguk feltöltésére, megismerésére, a befelé figyelésre? A teljesség igénye nélkül mutatjuk meg nektek azt az eszköztárat, amivel mi, szakemberek a Belvárosi Közösségi Térben dolgozunk.

Segítségül hívjuk a mesék bölcsességét, hogy azon keresztül rácsodálkozzunk életünkre. Helyzetet teremtünk, hogy spontán módon, felszabadultan játszhassunk, jelmezekbe bújva szívből nevessünk, miközben megírjuk saját történetünket a pszichodráma módszerével. Elmélyülünk az alkotásban, festünk, alkotunk, majd meglepődünk azon, hogy ilyet is tudunk – mert a művészetterápiához nem kell tudni rajzolni. Megállunk, lassítunk, tudatosan foglalkozunk azzal, hogy mi történik itt és most. Ránézünk jelen életünkre, jelen szükségleteinkre. Megtanulunk befelé figyelni, testünk jelzéseit észrevenni, izmainkat ellazítani, gondolatainkat rendezni…

A Most én jövök! foglalkozásain eszközöket is kaptok a kezetekbe, amiket ti magatok is kipróbálhattok otthon, ha kedvetek adódik. A választás a tiétek. Mi tálcán kínáljuk a lehetséges módszereket, amivel benneteket, felnőtteket, vagy gyermekeiteket hozzásegítünk egy másféle szemléletmódhoz, amin keresztül szembesítünk benneteket erősségeitekkel, vagy éppen segítünk felülkerekedni a nehézségeiteken. Örülünk, ha ti választotok, éltek a lehetőséggel, és élményekkel gazdagodva, lelkileg megerősödve tértek haza. Mutassátok meg, adjátok át a családotoknak, a következő generációknak az üzenetet, miszerint az önismeret, a magunkkal való törődés jó, szükséges, és alapvető igényünk lehet, ne tagadjuk meg magunktól! Így talán gyermekeink már lelkiismeret-furdalás nélkül tudnak majd időt szánni önmaguk megismerésére és feltöltésére.