Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Érzelmeink játékai

Hogyan tanulják meg a gyerekek értelmezni, feldolgozni és verbalizálni az összetettebb érzelmeiket, és hogyan tudják azokat másokon felismerni? Összegyűjtöttünk nektek néhány játékot, módszert, amivel színesen, játékosan tudjátok gyakorolni, tudatossá tenni az érzéseket.

Az érzelmeink egészen születésünktől kezdve meghatározzák az életünket. A csecsemő keserves sírása, hangos nevetése a szülő és a külvilág számára mind egyértelművé teszik a gyermek akaratát, hangulatát. A 6-7 hónapos csecsemő már képes leolvasni édesanyja arcáról, hogy milyen érzéseket vár el tőle (mosolyra mosollyal reagál), kétévesen pedig már tudják értelmezni és egyszerűen ki is tudják fejezni, hogy ha fájdalmat okoznak, attól más rosszul érzi magát. Óvodás kortól a társas kapcsolatok alapja az érzések felismerése, okainak megértése.

A művészetek érzékeken át keltik fel érzelmeinket. Egy egyszerű, festett virágcsokor látványa kiválthat belőlünk boldogságot, egy festett arc szomorúságot, dühöt, megvetést. Nem csak a befogadó képes érzések feldolgozására, hanem az alkotó is. Éppen ezért az egyik legalapvetőbb segítség a gyermekek számára az érzelmek előhívására, feldolgozására az alkotás.

Bölcsődés kortól kezdhetjük megalapozni az érzések tudatosítását. A gyerekek szívesen nyomdáznak, készítsünk hát egyszerű érzelmeket kifejező arcokat ábrázoló nyomdát szivacsból, dekorgumiból vagy krumpliból. Miközben alkotnak, megbeszélhetjük a gyerekekkel, hogy milyen arcnyomdát használtak, miért azt, és hogy milyen, amikor szomorúak vagy vidámak. Óvodás kortól már hagyhatjuk a gyerekeket saját maguktól alkotni, csak az eszközöket kell hozzá biztosítanunk. Alkotás után megkérdezhetjük, mit éreztek, mire gondoltak, amikor alkottak, milyen érzés a kész műre nézniük. Ezután a következő alkotás alatt hallgassunk különböző hangulatú, ritmusú zenéket, és hagyjuk, hogy a hang vezesse a gyermekeket. Miután elkészültek, megbeszélhetjük, hogy melyik zene közben mit éreztek, miért pont azt az eszközt, formát választották alkotásukban.

Az érzelmek kifejezését és tudatosítását erősíthetik a különböző hangulatkártyák, képek, rajzok. Készíthetünk egy papírtányérra sávok felosztásával egy órát, melyen számok helyett különböző arckifejezések szerepelnek. A nap különböző szakaszaiban kérjük meg a gyerekeket, állítsák a mutatót arra az arcra, ami éppen a pillanatnyi hangulatukat ábrázolja. Készíthetünk a gyerekekkel kártyákat, amikre ismert érzéseket rajzolunk. A gyerekek saját arcukat is lerajzolhatják különböző hangulatokban, akár tükör segítségével is. Beszélhetünk róla, hogy mikor érezték magukat legutóbb úgy, mi történt akkor. Az elkészült kártyákat a későbbiekben használhatjuk helyzetgyakorlatokra, megkérhetjük a gyerekeket, hogy mutassák be az ábrázolt arcot, vagy találják ki, hogy a testvérük, társaik bizonyos szituációkban melyik érzelmet mutatták.
Izgalmas játék lehet, ha különböző társas helyzeteket mesélünk el a gyerekeknek, és nekik ki kell találni, hogy az adott történetben ki és hogyan érezhette magát (lehetnek ők maguk is a főszereplők, hogy velük megtörtént eseményeket dolgozzunk fel).
A történeteket el is játszhatják, lehetnek benne ismeretlen szituációk, kapcsolatok, szereplők
is, és kifejezhetik magukat szavak nélkül, pusztán gesztusokkal. Vicces, és egyben felszabadító játék lehet, ha a gyerekek más személyt testesítenek meg akár jelmezben, kiegészítőkkel. Keressünk olyan ruhadarabokat, amelyek erős érzést képesek kiváltani az belőlük, pl. egy virágos, színes ruha, orvosi köpeny, rendőrsisak. A gyerekek eljátszhatják, hogy az a személy, akit most alakítanak, hogyan viselkedik, mit érez, mások rápillantva mit gondolhatnak róla.

Fontos, hogy gyermekeinknek teret és lehetőséget adjunk érzelmeik kifejezésére, és tudatosítsuk, nincsenek szégyellnivaló érzések.

Kőszegi Rita,
Meseerdő gyermekfelügyelet

This article is also available in English, in the translation of Anita Nagy.
Click here to read it.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.