Aktuális, Egyéb, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Élőszavas mesemondás felnőtteknek – Világjáró Mesekör és Kávéházi Meseestek a Belvárosi Közösségi Térben

Egyszer volt, hol nem volt… – mondom, és elnémul a zsivaj, felém mozdulnak a tekintetek. Volt egyszer egy öreg, öreg ember, aki olyan vén volt, hogy moha lepte be a hátát, zöld szakálla a földig ért és a füle mögött nyírfák sarjadtak – mondom, és legyél bár gyerek, vagy felnőtt, megjelenik a szemed előtt a kép a vénséges vén apóról.

A mese közös nyelvünk, bár az elmúlt száz évben szépen lassan elhittük, hogy csak a gyerekek tulajdona, mégis, mi felnőttek, azon kapjuk magunkat, hogy belefeledkezünk a gyerekeknek mondott történetekbe. Ha mesét hallunk, érzések mozdulnak bennünk, emlékek támadnak fel, nevetünk, sírunk, felháborodunk, örülünk és megnyugszunk – élünk, hiszen érezni maga az élet.

Az emberek azóta mesélnek történeteket egymásnak, amióta szavaik vannak a világra. Mesékkel tanítjuk egymást a világ működésére, és az évezredek alatt vízmosta kavicsként lecsiszolódott történeteink ezernyi színben és formában őrzik a tudást jóról és rosszról, az emberiség létezése óta állandó válaszutakról, kérdésekről, döntésekről és azok következményeiről: arról, hogy mit is jelent embernek lenni.

A mesékben az a jó, hogy nem csak a gyerekeknek szólnak, minden életszakaszban más és más rétegüket fedik fel előttünk. Ha nyitott szívvel hallgatjuk, egészen mást fog nekünk felnőttként mondani egy régóta ismerős mese – legyen az a Piroska és a farkas, a Hamupipőke vagy a Csillagszemű juhász –, mint a gyermekünknek, de mindketten megtaláljuk benne, amire aktuálisan szükségünk van. Az élőszavas mesemondás során megtapasztalhatjuk, hogy a mesemondó és a hallgatóság összekapcsolódik, a mese megjelenik előttünk, hat ránk, megmozgat, megérint, kapukat és utakat nyit bennünk. A képek érzéseket indítanak el, amelyek nyomán rálátást nyerünk saját életünkre, energiával töltődünk fel, és a meséken keresztül önmagunkhoz találunk utat.

Az élőszavas mesemondás abban a formában, ahogyan a Belvárosi Közösségi Tér foglalkozásain megtapasztalhatjátok, nem előadóművészet, nem színészet. Meseterapeutáink saját, természetes, egyéni, belső hangjukon szólaltatják meg a világ minden tájáról származó népmeséket, adnak új életet nekik. Felnőtteknek szóló mesefoglalkozásainkon olyan mesékkel találkozhattok, amelyek van, hogy meglepőek, szokatlanok, lehetnek szomorúak vagy vidámak, szépek vagy félelmetesek, de mindenképp a felnőttekhez szólnak tisztán és hitelesen.

Világjáró Mesekörünkön minden hónapban egyszer meghallgatunk egy hosszabb népmesét, majd meseterapeuta vezetésével beszélgetünk arról, hogy kinek mit mondott az elhangzott történet, milyen érzéseket, gondolatokat indított el bennünk, hogyan kapcsolódik felnőtt életünk nehézségeihez, dilemmáihoz. A mesekör kikapcsolódást ajánl a hétköznapok nehézségeiből, utazást az érzések és a lélek világába, közös gondolkodást egy másfajta módon, mint amit megszokhattunk, közösséget, akikkel együtt lehet nevetni, felszabadulni, meghatódni, megérintődni.

Kávéházi Meseestjeinken, háromhavonta egyszer egy órán keresztül merülhetünk el a mesék világában. Ezeken a felnőtteknek szóló alkalmakon a színes mesekavalkád élő zenével, hangszerekkel és énekszóval fonódik egybe, zene és mese kapcsolódik egymásba. Az élmény mindig egyedi, megismételhetetlen és meghitt, igazi feltöltődés a hétköznapok sorában.

Szirtes-Szabó Kata gyógypedagógus, meseterapeuta

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük