Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Anyával a konyhában

Milyen nagy a csend! Nem hallom Anyát, és jó régen nézett be a szobába is. Mit csinálhat? Talán
rosszban sántikál. Hoppá! A konyhában van! Mennyi minden van ott! A kosárban a sok zöldség, gyümölcs. Már ismerem őket! És a pulton sok-sok színes zacskó. Mennyi minden! Na azok vajon mik lehetnek?
Szívesen megvizsgálna mindent a kis örökmozgónk, de Anya szigorú. Előbb irány a fürdőszoba és a jó alapos szappanos kézmosás. Konyhában csak így lehet! Hogy is kell? Előbb a víz, aztán elzárjuk, majd a szappant simogatjuk, dédelgetjük a kezünkben, hopp, kicsúszott, ez nagyon vicces! Jó alaposan, körbe, körbe, karikába mossuk a kezünket még az ujjainkat és a csuklónkat is megdörgöljük. Na végre, jöhet a víz megint. Hú de hideg! Kicsit igazít rajta Anya és már langyosodik. Hogy történhetett!

Ez nagyon érdekes, majd mindenképpen meg kell beszélnünk Apával. Ehhez biztosan ő ért jobban. De még nem szaladhat az aprónép, hiszen várja a törölköző is! Jó alaposan, szárazra töröljük a kezünket, és máris irány a konyha. Záporoznak a miértek, csak győzzünk felelni rá. Alaposan megvizsgáljuk a lisztet, a cukrot, a rizst, az olajat, meg a többit is, ami épp elől van. Szabad megfogni a zacskókat, az üvegeket. Az egyik puha, a  másik kemény, az egyik nehéz a másik könnyű, és nicsak, az olaj pedig folydogál az üvegben. Csak óvatosan! Szabad picit belenyúlni az ujjacskáknak ugye!? Nagyon különös, hogy mind másféle. A liszt
szálldogál, a cukor ragacsos, a rizs nagyon kemény, és az íze, brrrr… így nem finom.

De most sietni kell, hogy elkészüljön a vacsora, majd máskor! Mondja Anya. És már elő is vett sok-sok krumplit. Egyik kisebb, másik nagyobb és mind nagyon kemény, sötét színű. Anya meghámozza! Milyen szép világos lett. Vízbe dobhatjuk és a sok kis apró ujjacska már moshatja is tisztára. Aztán egyenként adogatva Anya éles késsel, óvatosan felvágja apróra és ismét visszakerülnek a vízbe. De jó móka. Meg kell keresni az egész szemeket és lehet adogatni Anyának. Közben pedig mennyi mindent tanultunk. Mozognak, ügyesednek az apró ujjacskák, egyre finomabb mozgásra képes. De erősödik a figyelem, az észlelés képessége is.
Ha van hely rá, akár egy kicsi fiók is elég, akkor berendezhetünk egy pici babakonyhát is és lehet
közösen főzni a finomságokat. Nagyon szeretnek segíteni, közösen tenni – venni Anyával, Apával.

És amíg fő az étel gyorsan és közösen rendet rakunk a konyhában. Kicsink adogatja a dolgokat. A
lisztes dobozt, a sót, a szitát, a fedőt, kanalat és még ki tudja mi mindent. Ezt ide tesszük, azt oda! Szép rend lett újra. Talán máskor megpróbálhatjuk a gyerekszobában a játékokat is így, ügyesen elpakolni. Anya, Apa biztosan segít!
Ha a képeskönyveknek van állandó helye, az apróbb játékoknak külön-külön gyűjtődoboza, a
nagyobbacska játékoknak is juthat hely a polcon, akkor hamar megszokják a gyerekek is, hogy
elpakoljanak. Keresgélni sem kell sokat, ha épp szükség van rá, hiszen hamar megtanulják mindennek a helyét, a nevét és tudják hol laknak a kisautók, hol a kockák, a labdák és a babák, plüssök is hamar megtalálhatók, ha jut nekik egy közös kiskosár.

Milyen jó szépen, rendbe tudni a játékokat. Ezekkel az apró lépésekkel, próbálkozásokkal elindul a kis örökmozgó apróságunk egy hosszú, örömteli úton, ami talán elsőre kicsit meglepőnek hangzik, de a megfigyelő, rendszerező, logikus gondolkodáshoz vezet.

Nagyon boldog és kitartó próbálkozást kívánok!
Kárpáti Kati
gyógypedagógus

Olvassátok el Kárpáti Katalin előző cikkét is, Otthon anyával – hogyan segíthetjük gyermekünk fejlődését mi magunk címmel!

This article is also available in English, in the translation of Emese Murin.
Click here to read it.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.