Július közepén 11 gyerekkel és 4 önkéntessel töltöttünk együtt egy hetet az Égig érő fa-táborban. Kivételesen jó csapat gyűlt össze, nagyon jól éreztük magunkat a héten.

A reggeleket általában beszélgetőkörrel kezdtük, majd valamilyen mozgásos játékkal folytattuk. Egyik nap kendőkkel, egy másikon lufikkal játszottunk, volt, hogy hangszereket próbáltunk ki és zenekart alapítottunk. A játékok után szabad tevékenységre is volt időnk.

Tízórai után kétfelé váltunk, és 2 csoportban találtunk ki 1-1 mesét, amihez mindenki hozzárakta a saját ötletét. Sok különleges történet született ezeken az alkalmakon, amiket beöltözve eljátszottuk egymásnak.

Ebéd után pihenésképpen mesét olvastunk. A Csoda és Kósza volt a hét kedvenc könyve, így szinte minden nap ebből hallgattunk meg 1-1 fejezetet.

A mese után valamilyen alkotó tevékenységgel folytattuk a napot.

A fa motívuma valamilyen módon minden napunkban megjelent: a hét elején egy hatalmas varázsfát festettünk közösen, amelynek az ágán mindenféle állat és varázslény számára találtunk helyet. Egy alkalommal az általunk kitalált mesében egy nagy fa szerepelt, akitől mindenki kívánhatott egyet.

Volt olyan délután, amikor zsinór-fát készítettünk, melyet képkeretben tudtak hazavinni a gyerekek, máskor pedig gyöngyfákat alkottunk.

A fákon kívül készítettünk maszkokat is, melyeket első nap egy lufira papírmaséztunk, a hét második felében pedig kifestettünk. Végül az utolsó napon a szülőkkel együtt ki is tudtuk őket díszíteni.

Sokszor olyan hosszan elnyúlt az alkotás, hogy már nem volt időnk játszótérre menni. A nagy meleg miatt ez nem is volt baj. Ilyenkor bent játszottak a gyerekek, párnákból bunkert építettek, társasoztak, vagy a jelmezekben szerepjátékoztak.

Uzsonna után már csak a nap összegzésére és az elköszönésre maradt időnk.

Nagyon köszönjük az önkénteseknek a munkát és a részvételt, jó volt együtt dolgozni. Várunk mindenkit szeretettel a jövő évi táborban is!

Medgyesi Patrícia és Pilz Fanni táborvezetők