Úgy érzem, a tanév során sokszor alig jut idő bármire. Annyi mindent szeretnék a gyerekeimmel, a gyerekeimnek készíteni, és ennek a töredéke valósul csak meg, ha egyáltalán megvalósul.
Tombol a nyár, a nyaralások, nyafogások, unatkozások, családi örömök, szúnyogok és grillezések időszaka, és persze még sok minden másé. Ahány ház, annyiféle nyár és nyári szünet létezik.
Megkérdeztem egy szülőtársamat, hogy miről szeretne olvasni a következő írásomban. Így nyár közeledtével (bár ha kinézek az ablakomon, akkor úgy érzem, lassan karácsonyi zenéket kapcsolok) nagyon érdekelte, hogy mit is gondol a szakmai énem arról, hogy mennyi program optimális a gyerekek számára.
Amikor ismeretlen emberek számára kiderül, hogy gyermekpszichológus vagyok és gyakorló anya, akkor gyakran legyintenek, és azt mondják „ah, akkor neked könnyű”, vagy „a te gyereked biztos nem vágja hasra magát, amikor nem kapja meg, amit szeretne”.
