Július 14-től 5 napon át a 6-8 évesektől volt hangos a képzeletbeli tengerpart, a varázserdő. Sárkányparipán beutaztuk Meseországot, ahol varázslatos lényekkel, beszélő állatokkal, tündérekkel, óriásokkal találkoztunk.

Egy hét alatt megtapasztalhattuk, hogy együtt mi mindenre vagyunk képesek. Megismertük saját erősségeinket is, és próbára tettük magunkat mesebeli ellenségünkkel szemben.

Ahhoz, hogy megkapjuk a megtiszteltető mesevándor címet, számtalanszor bizonyítani kellett rátermettségünket. Naponta elutaztunk Meseországba, ahol idős anyónak segítettünk, megszelídítettük a szelet, kipróbálhattuk a tündérmanó varázspálcáját, és kívánhattunk is valamit, majd hegyen-völgyön, mocsáros vidéken, barlangokon küzdöttük magunkat keresztül, hogy segítsünk egy fiatal lánynak. Még egy királynő is megvendégelt bennünket, akinek az országát mi magunk védtük meg.

Az ifjú vándorok számára egy ilyen hosszú út mindig nagyon fárasztó. Tápláló ebéddel töltöttük újra energiaraktárainkat, majd következett egy pihentető délutáni alvás, követve a korosztály igényeit. Naponta meghallgattuk, hogy ma bizony ellenállnak, nem lesz alvás, de néhány kivételtől eltekintve a fáradtság igencsak elnehezítette a szemhéjakat, és az ébredés után sokszor az álommanók sem igyekeztek vissza Álomországba.

Pénteken mindenki izgatottan várta, hogy a szülőkkel együtt kiállják az utolsó próbákat, és megmutathassák, milyen képességekre tettek szert a hét folyamán.

Vidám, élményekkel, új barátságokkal teli napokat tölthettünk együtt. A hét folyamán négy felnőtt önkéntesünk is nagy segítséget jelentett, aktív részvételükkel, jelenlétükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek ölelésben, támogatásban se szenvedjenek hiányt!

Köszönjük nektek, hogy velünk táboroztatok!

Éva és Kata