A játék a gyermek alapvető tevékenysége, amin keresztül megismeri a világot és önmagát, és feldolgozza az őt ért hatásokat. A játék a gyermek önkifejezésének egyik eszköze, amely segíti a feszültségek oldását, miközben teret ad kíváncsiságának és tudásvágyának megélésére. Játék közben lehetőséget kap új ismeretek, tapasztalatok elsajátítására, alkalmat teremt a másokkal való kapcsolatteremtésre, a közösségi élet szabályainak gyakorlására.

A játék típusa és szerveződése nagyban függ a gyermekek életkorától és érdeklődésétől. Korosztálytól függetlenül a szabadjátéknak kiemelt szerepe van a gyermekek fejlődésében.

Mit nevezünk szabadjátéknak?

A szabadjáték a gyermekek természetes tevékenysége, amit szabad akaratából kezdeményez, annak eszközeit és folyamatát ő alakítja. Nem szervezett tevékenység, nincs külső meghatározott célja, csakis a játék öröme van fókuszban.

Ahogy minket, felnőtteket, úgy a gyermekeket is egyre több tárgy és játék veszi körbe. A túl sok inger és az egyre felhalmozódó játékok sora sok esetben nehezíti a szabadjátékot. A „kevesebb több” elve itt is érvényesül, hiszen a kevesebb tárgyi feltétel és inger hatékonyabban támogatja a gyermek kreativitásának és saját ötleteinek kibontakozását.

Pedagógusként a szabadjáték során is fontos szerepünk van, megfelelő légkört és környezetet kell teremtenünk, ahol a gyermek biztonsággal élheti meg érzelmeit és ötleteit. A játék támogatása, az eszközök biztosítása mellett mindez a társas kapcsolatok alakulásának megsegítését is jelenti. Amennyiben szükséges, és a gyerekek önállóan már nem tudják feloldani, a felnőtt támogatja a konfliktuskezelést, a korosztályos különbségek miatt fellépő elakadásokat, a játék tovább lendítését.

 

A szabadjáték során a gyermek feldolgozza a körülötte zajló eseményeket, akár pozitív akár negatív hatásokra gondolunk. Nagyobb változások, mint a kistestvér érkezése, óvoda vagy bölcsőde megkezdése, szintén gyakran megjelennek a játékban. A hétköznapokban tapasztalt ingereket és élményeket eközben újra és újra megéli, átformálja, feldolgozza. Ha figyelemmel kísérjük a folyamatot, részletes képet kaphatunk a gyermek aktuális érdeklődési köréről és a közösségben zajló folyamatokról is. A szabadjáték bárhol, bármikor megjelenhet, legyen az egy hosszabb várakozás során kavicsok gyűjtögetése, kincskeresés, dobozokból ki- és bepakolás, vagy bunkerépítés párnákból, mind ugyanazt bizonyítják: a gyermek lételeme a játék, körülményektől függetlenül.

A Meseerdő napirendje többnyire szabad játékidőből áll. Ezekben az idősávokban feladatunk a biztonságos tér és légkör kialakítása, fenntartása a gyermekek számára annak érdekében, hogy saját érdeklődésüknek megfelelő játékot választhassanak. A játékot folyamatosan figyelemmel kísérjük, eszközökkel segítjük, korosztály szerint differenciálunk, igény és/vagy szükség szerint bekapcsolódunk. Ezekben a napszakokban a gyermekek saját ritmusban, saját ötleteik útján játszanak, és fedezik fel környezetüket. A kisebbek gyakran igénylik aktív jelenlétünket, míg a nagyobbak már kevésbé.

A Meseerdő Gyermekfelügyelet első szocializációs térként lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy kis közösségben, a szabadjáték során gyakorolhassák a közösségi élet működését, feltalálják magukat különböző életkorú gyermekek társaságában, miközben új ismeretekre tesznek szert. A szabadjátékhoz számos eszköz is rendelkezésükre áll. Választhatnak szerepjátékot segítő eszközökből, mint a jelmezek, a babakonyha, vagy a barkácsdoboz, mozgásos tevékenységet támogató eszközökből, mint a szenzoros korongok, az alagút, a babzsák. Ha pedig kreativitásukat szeretnék kibontakoztatni, lehetőségük van több kézműves tevékenység közül választani, mint gyurmázás, festés, rajzolás.

A Meseerdő Gyermekfelügyeletbe érkező gyermekeket igyekszünk nap mint nap pozitív közösségi élményekkel, fejlesztő játékok bemutatásával, egyéni igényeiket és érdeklődésüket kielégítve gazdagítani.