Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Beszédfejlődés segítése, támogatása otthon

A beszéd ismét egy olyan terület, a mozgásfejlődés, szobatisztaság mellett, ami szintén gyakran kerül összehasonlításra a szülők körében. A beszéd kialakulásának vannak bizonyos nélkülözhetetlen biológiai feltételei, ám az optimálisan fejlődő gyermekek között is sok variáció lehetséges a beszédfejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve. Hogyan tudjuk segíteni, megfelelően támogatni a beszéd kialakulását? Ebben a cikkünkben most néhány nagyon egyszerű, mindennapokban alkalmazható tippet adunk.

Az egyik legalapvetőbb szempont a beszéd elősegítésében hogy a környezet maga is támogassa azt. Fontos, hogy a család aktívan beszélő közeg legyen, illetve, hogy ne legyenek túlságosan ingerlő, kiszűrhetetlen háttérzajok. Már a gyermek születésétől kezdve próbáljunk meg mindent megfogalmazni, apró cselekvéseket, szándékot, próbáljuk meg szavakba önteni az érzéseket is. „Tudom, hogy fáj a pocakod, megmasszírozom neked, hátha segít”. Beszéd közben a gyermek felé fordulva, szép, de nem erőltetett artikulációval, gesztusokkal próbáljuk átadni a szavakat.

Fontos az interaktivitás, a válaszkészség. Figyeljük a gyerekek jelzéseit, és reflektáljunk a megnyilvánulásaikra. Ugyanakkor figyeljünk arra is, hogy nem szabad mindig megválaszolni helyettük a kérdéseket. A gondozási műveletek során mondjuk el, mit, miért csinálunk, és hagyjunk időt a válaszadásra, még akkor is, ha az csupán egy fintor formájában érkezik.

De hogyan kezdjünk hozzá a tudatos támogatáshoz? Először is, tárgyképes könyvek nézegetésével, a tárgyak, állatok megnevezésével. Az állatok hangját hangutánzó szavakkal is adjuk át, lehet nyávogni, ugatni, morogni, fontos a motiváló játékosság, a hiteles színészi játék, így kedvet kapnak a gyerekek is az utánzásra. Az autó bátran berregjen, a vonat zakatoljon, minél több hangot utánozzunk, hiszen ezek készítik elő a későbbi szóképzést. Nélkülözhetetlen szerepet látnak el a mondókák, kezdetben a hangformáló, hangutánzó ritmusos, énekek, mert ezek előadásához teljes artikuláció, lassabb tempó szükséges, így a hangok képzése is jobban leolvasható. A mondókák, versek, kis mesék ismétlése a hangok tudatosítására, a szókincs aktív növelésére vannak jó hatással.

Amikor már elkezdődött a szavak elsajátítása, a gyerekek gyakran használnak saját szavakat bizonyos cselekvésekre, tárgyakra. Ilyenkor próbáljuk meg az eredeti szót tudatosítani bennük, de mindezt finoman, lelkesedésüket nem letörve. Ha az autóra a tütüke szót használja, igyekezzünk ne úgy javítani, hogy „nem az nem tütüke, hanem autó”, ehelyett mondjuk azt, hogy „igen, ott egy autó”. Mondatoknál is hasonlóképp járjunk el. Például: –„Kérek enni banán!” – „Banánt kérsz enni? Rendben adok neked banánt!”

A beszéd- és mozgásfejlődés kéz a kézben járnak, így a legtöbb kognitív képesség fejlesztése mellett a beszéd kialakulását is segíthetjük azzal, ha minél több lehetőséget és minél változatosabb mozgásformákat biztosítunk számukra.

Ne fáradjunk bele a gyermekek sorozatos kérdéseibe. Gyakran csak azért van szükségük az ismétlésre, hogy minél inkább el tudják sajátítani a szó kiejtését, jelentését. Válaszunkat igazítsuk mindig a gyermek igényeihez, fejlettségéhez.

This article is also available in English, in the translation of Emese Murin.
Click here to read it.

Fotó: Jeremiah Lawrence/Unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.