Nem csak ép fejlődésmenetű gyermekek tájékoztatása kapcsán merülhetnek fel bennünk kérdések a kialakult helyzetre vonatkozóan. Mit mondjunk? Mikor, és hogyan mondjuk?
Érintett szülőként ismerős lehet a gondolat: mindent a saját gyermekhez kell igazítani,
mindent alapos átgondolással, és a helyzet felismerésével kell kezelni. – Kőszegi Rita cikkét olvashatjátok!

Minden fontos információt, kérést fokozatosan, de következetesen kell bevezetni a gyerekek életébe. Nem lehet afelett a tény felett sem elsiklani, miszerint minden gyermek megérzi, és átveszi a szülők szorongását, félelmét. Érdemes a megnyugtatásunkra azt az elvet szem előtt tartani, hogy ez a kialakult helyzet ismeretlen ugyan, de elmúlik. Minden egyes C-vitamin bevételével, minden alapos kézmosással és az embertömegek elkerülésével mind többet és többet tettünk azért, hogy védjük magunkat, és a körülöttünk élőket. Célunk, hogy gyermekeinket megóvjuk a pániktól, a kétségbeeséstől, ezért mindenekelőtt önmagunkat kell megnyugtatnunk.

A legelső, és legfontosabb elsajátítandó ismeret a higiénia, az alapos kézmosás megtanulása,
rutinná válása, és annak megértetése, hogy ugyan most egy ideig elkerülendő a közösség, a játszótér, otthon is rengeteg lehetőség van a játékra, amelyben kifejezhetik szorongásukat, feldolgozhatják a történéseket. Adjunk teret és időt a kreativitásnak, a játéknak.

Fontos a biztonságot nyújtó légkör biztosítása, ahol minden kérdésnek van létjogosultsága, minden kérdést többször is fel lehet tenni, és minden alkalommal ugyanazt a megnyugtató
választ kaphatják, amennyiszer csak szükségük van rá. Nagyon jó lehetőséget biztosítanak az
őszinte beszélgetések a bizalom kialakítására, a család összetartásának megalapozására.
Nem csak minket, felnőtteket visel meg a napirend felbomlása, a több éve kialakított szokásrendszer hirtelen érkező és várhatóan sokáig tartó megváltozása. A gyerekek, és különösen a különleges bánásmódot igénylő gyerekek számára a „hetekig, hónapokig” semmit nem jelent.
Nem szabad elvárni tőlük, hogy türelmesen, nyugodtan álljanak hozzá a beleegyezésük nélkül kialakult helyzethez, hogy zökkenőmentesen alkalmazkodjanak a kényszerhez.

Egy – a környezetéhez nehezen alkalmazkodó gyermek nehezen viseli a változást, még akkor
is, ha tudja, elmondták neki, miért történik mindez. Képzeljük csak el azokat a gyerekeket,
akik még csak nem is értik, miért nem szabad lemenni a játszótérre. A megbetegedés, vírusok
kézzel meg nem fogható dolgok, elvont gondolkodást igényelnek, hiszen ezek láthatalanok,
talán nem is léteznek, mert nem találkozunk velük a mindennapokban, mint a madarakkal,
vagy a rovarokkal.
Érdemes ilyenkor a napirendet fokozatosan, kis lépésekben változtatni, törekedni arra, hogy a
sorrendiség, a napi feladatok ne változzanak meg gyökeresen. Amiben csak tudunk, keressünk kompromisszumot, és adjunk időt a gyerekeknek a változások elfogadására, és elsősorban a bejósolhatóságra helyezzük a hangsúlyt, és amennyire csak lehet, vegyük alapul az eddig megszokott rendszert.

Ha ő kérdez

Fontos, hogy minden őket érintő kérdésre nyugodtan, fejlettségi szintjükhöz mérten válaszoljunk. Értsük meg, mi is az, amire szüksége van az adott helyzetben, mi az, ami ténylegesen érdekli őt, mert az is lehet, hogy csak megnyugtatásra vágyik, nem a hivatalosan közölt adatokra. A túl sok információ, a túlságosan tudományos (akár a számunkra hétköznapi) nyelvezet megrémisztheti őket, hiszen nem értik azt, illetve a túl kevés információ sem jó, nem elégíti ki a kíváncsiságukat. Minden fontos mondanivalót, választ egyszerű szavakkal, egyszerű mondatokkal fejtsük ki, ha szükséges, használhatunk képeket, illusztrációkat, videókat.

Ha mi kezdeményezünk

Érdemes a beszélgetés megkezdése előtt megteremteni a biztonságot nyújtó, támogató légkört, és kiválasztani egy olyan napszakot, amikor a gyermek nyugodt, de éber, figyelme rövid ideig fenntartható. Fel kell készítenünk arra is, hogy fontos, hogy értse, mi történik, miért történik, és hogy egyszerű szabályok betartásával csökkenthetjük az esélyét a megbetegedésnek.
Fontos nem tabuként kezelni a témát, tudniuk kell, hogy mi történik, ha előfordul a családban a megbetegedés, hogy hogyan tudjuk segíteni a hozzátartozóinkat.
Az egyszerű kommunikáció lényege, hogy minden közlendő információt leegyszerűsítve, tőmondatokban alkossunk meg, a szavak kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy a gyermek számára könnyen érthető legyen. Használhatunk kedves kis rajzokat is, akár együtt is készíthetünk a megértést segítő tárgyakat, illusztrációkat.

Példának hoztunk néhány hasznos linket, ami segítheti utunkat:

Könnyen érthető kommunikáció, könnyen érthető élet – Összeállításokat tartalmaz koronavírusról, a betegség megelőzéséről, és minden fontos tudnivalóról, ami a gyerekeket érdekelheti, egyszerű formában, rajzokkal illusztrálva.

Ne add tovább a fertőzést! – segédlet autista felnőttek és gyermekek számára – Autisták világlátáshoz kapcsolható, ugyancsak hasznos összeállítás.

Jáccótér Fb oldal – Az alternatív, vagy augmentatív módon kommunikáló gyermekek számára is született a közelmúltban néhány segítő anyag, és a szakembereknek köszönhetően folyamatosan készül újabb és újabb – sokak számára nélkülözhetetlen – forrás a koronavírusról, az otthoni karanténról, sőt, még a szülők otthoni munkavégzéséről is. Az összeállítások a napi bejegyzések között itt találhatóak.

Sokszor egy-egy szokás, tapasztalati tudás elsajátítása hetekbe telhet a nehezen alkalmazkodó
gyermekeknél, különösen így van ez a rohanó világunkban, amikor a gyerekek esténként
találkoznak szüleikkel, a családok hétvégén tudnak csak minőségi időt tölteni egymással.
Használjuk hát ki ezt a felszabaduló rengeteg időt a hétköznapi tevékenységek, az önállóságra
nevelésre, a kapcsolatok erősítésére, és vigyázzunk egymásra!

A cikket írta Kőszegi Rita – Meseerdő Gyermekfelügyelet.

For English language articles please clikk here!