Az iskoláskorú gyerekek hirtelen nagyon sok változással találták szembe magukat. Bezártak a színházak, a mozik és a múzeumok, nem kell iskolába járni, lemondták a várva várt osztálykirándulásokat, sorra maradnak el az edzések és különórák, ráadásul egy teljesen új és idegen oktatási formához is alkalmazkodniuk kellett. Segítsünk nekik megérteni, mi zajlik most a világban és miért fontos óvintézkedéseket tenni! Olvassátok el Nagy Anita cikkét!

Az új napirend, a digitális oktatás és ennek kezdeti nehézségei vicces helyzeteket idézhetnek elő, a gyerekek szórakozhatnak, élvezhetik az új kihívásokat. Később azonban, ha már mindenki rutinosan kezeli a digitális felületeket, és megunta az otthoni játékait, egyre nehezebbé válhat a tanulás, és előtérbe kerülhetnek az esetleges frusztrációk, szorongások.

A gyerekek rengeteg információval találkozhattak már a koronavírussal kapcsolatban, beszélgethettek róla az iskolában tanárokkal és diáktársaikkal, hallhattak róla az utcán, a tv-ben, a nagyobb gyerekek akár az interneten is olvashattak cikkeket. Nagyon fontos, hogy a fejükben gyűlő zűrzavart rendszerezzük. Beszélgessünk velük sokat, ezzel elősegítve, hogy biztonságban érezhessék magukat.

A beszélgetések során mindenképpen térjünk ki a következő témákra:

• Miben és miért érinti a járvány az életünket?
• Mik az esetleges veszélyek?
• Mi magunk mit tudunk tenni egyéni és közösségi szinten?

Biztosítsunk teret a gyerekek számára saját kérdéseik és félelmeik megfogalmazására. Nincsenek buta kérdések, mindent beszéljünk meg velük, ami foglalkoztatja őket.
Fontos, hogy bizalommal tudjanak felénk fordulni, és válaszainkkal, illetve általános viselkedésünkkel nyugalmat árasszunk feléjük. Erősítsük meg őket, hogy otthon biztonságban vannak, és hogy az óvintézkedések azért szükségesek, hogy elkerüljük a bajt, nem pedig azért, mert már baj van.

Ne ijedjünk meg, ha félelmeiket fejezik ki a halállal kapcsolatban. Sok rémhír hallható, ők is aggódhatnak nagyszüleikért, idős hozzátartozóikért. Biztosítsuk őket, hogy az orvosok és kutatók mindent megtesznek, hogy segíthessenek a betegeken, és hogy a jelenlegi intézkedések mind az idősek egészségét szolgálják. Ha mindannyian betartjuk a szabályokat, elkerülhető a baj.

Kisiskolás gyerekekkel már nyugodtan megoszthatunk komolyabb összefüggéseket, például, hogy honnan és hogyan terjedt el a betegség, a tudósok mire jöttek rá a vírussal kapcsolatban, illetve hogyan próbálják megállítani a járványt. Mondjuk el nekik, hogy számukra a vírus nem okozna komolyabb tüneteket, mint egy átlagos influenza, amin valószínűleg már ők is átestek korábban.

Kis biológus jelöltekkel megbeszélhetjük az immunrendszer és a vírusok működését, ebben segítségünkre lehet a Youtube-on is megtalálható Egyszer volt az élet mese sorozat 3. része, A test őrei. (A sorozat többi részét is ajánlom az érdeklődőknek.)

A kiskamaszokkal nehezebb dolgunk lehet, ők hajlamosak a szorongásukkal befelé fordulni. Félelmeiket már nem oldják a mesék és szerepjátékok, amik a kisebbek esetében jó megküzdési stratégiát jelentenek. Érdemes ezért a szülőknek kezdeményezni a beszélgetéseket. Mondjuk el nekik, hogy mi mit tudunk a járványról, tegyük helyre a félinformációkat, rémhíreket. Sok bizonytalanság van a levegőben, ezt a gyerekek is tudják, de segít, ha látják, hogy a szülők felkészültek és tudatosan védekeznek.

Nagyobb gyerekek sokszor már önállóan használják az internetet, esetükben figyeljünk, hogy honnan tájékozódnak. Segítsük őket megbízható forrásokkal, érdeklődjünk, hogy miket olvastak és próbáljuk meg kiszűrni az álhíreket.

A család együtt vészeli át ezt a krízishelyzetet, együtt kell megküzdeni vele, ne feledjük azonban, hogy a gyerekek még nem állnak készen minden információ befogadására! Csak annyi információt osszunk meg velük, amennyi szükséges. Érettségi szintjüknek megfelelően fogalmazzunk, védjük meg őket az ijesztő adatoktól, próbáljuk meg elkerülni a pánikhelyzet kialakulását. A szorongás leküzdését segítheti a kontroll érzete, alakítsunk ki szokásokat az egész család számára, ami segít megelőzni a betegséget és erősíteni az immunrendszert. Mossunk kezet, köhögjünk-tüsszentsünk zsebkendőbe, aludjunk eleget, szellőztessünk sokat.
Használjuk ki, hogy most végre jut idő azokra a dolgokra is, amikről régóta csak álmodunk! Itt az idő elővenni a polcon porosodó könyveket, vagy éppen kicsomagolni a karácsonyra kapott társasjátékokat. Én biztosan ezt fogom tenni. 🙂

Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Olvassátok el a cikksorozat 1. és 2. részét is!

For English language articles please clikk here!