Ti tudtátok, hogy az első macska, akit az űrbe küldtek egy francia Félicette nevű kóbor cica volt? Nekem fogalmam sem volt róla, pedig Félicette szerintem ugyanúgy megérdemli, hogy ismerjék a nevét, ha már életét áldozta a tudományért, ahogy Lajka kutya. Ezt egy könyvből tanultam, ami bár a csillagokról szól, de egy macska is szerepel benne Félicette emlékére. – Szirtes-Szabó Kata Stuart Atkinson Az égbolt titkai című könyvét ajánlja.

Amikor a gyerekkoromra gondolok, pillanatképek jelennek meg előttem, amikhez hangok, illatok és érzetek kapcsolódnak. És persze érzelmek, sok-sok erős, meghatározó érzés, amelyek azzá formáltak, aki most vagyok. Amikor álmodozok, írok, kapcsolódom a gyerekekhez, akikkel dolgozom vagy új ötleteket valósítok meg, ezekhez az emlékekhez és a hozzájuk kapcsolódó érzésekhez nyúlok vissza, ahogy a diófa, amelyen gyermekkorom nyarain olyan sok órát töltöttem is a gyökerein át táplálkozik.

Ilyen fontosak a gyerekkori emlékek, élmények, tapasztalások, épp ezért szülőként érdemes időt és energiát szánni rá, hogy a gyerekeinknek is legyen olyan raktáruk, ahová az elmélyült, ráérős és ezáltal meghatározó tevékenységekből származó emlék-befőttek bekerülhetnek. Az én egyik kedvenc emlék-befőttemben a sátorozós nyáréjszakák vannak. Biztosan ti is átéltetek ilyet: meleg van, ciripelnek a tücskök, mi pedig egy pokrócon fekszünk, és próbálunk rájönni, hogy az égbolton szétszóródott porcukor göröngyökből milyen csillagképeket lehet kisilabizálni. A Göncöl-szekeret mindenki felismeri, de innen tovább már csak az igazán menő gyerekek és felnőttek tudása terjed. Milyen jó lett volna akkoriban egy könyv, ami csak a legszükségesebb csillagképeket közérthetően megmutatja, minden tudományos blabla nélkül! És milyen jó lett volna, ha van ott valaki, aki azt mondja: Nézd, az ott a Lyra, a Lant, ami Orfeusz lantjáról kapta a nevét! És az a valaki utána elmesélhette volna Orfeusz történetét, ami így örökre összekapcsolódott volna a csillagokkal és a nyári éjszakával meg a tücsökciripeléssel (meg persze a szúnyogokkal).

Velem nem így történt, mert amikor én kislány voltam, az elérhető csillagképes könyvek mind túl nehézkesek és tudományosak voltak az én felszínes érdeklődésemnek. De most, felnőttfejjel, anyukaként, találtam egy könyvet, ami szerintem nagyon egyszerűen, kézzel foghatóan és gyerekbarátan mutatja meg a csillagos ég titkainak legfontosabb elemeit. Semmi bonyolult szöveg, semmi komoly méricskélés, csak a csillagok, kicsit ízelítőként a hozzájuk kapcsolódó történetek, és Felicity a macska, elvégre egy gyerekkönyvben nem árt, ha van egy kedves állat kísérő is.

A könyv illusztrációi bájosak, az egész kialakítás jól átlátható, a szöveg mennyisége is emészthető. Ami pedig a legjobb: számomra ez az első olyan csillagászattal foglalkozó gyerekkönyv, amely nyelvezetében és az átadott információ mennyiségében és mélységében valóban eltalálja a célközönség befogadóképességét. Bár korosztályi ajánlás nincs a könyvben, az illusztrációk és a szöveg alapján szerintem tökéletes lehet a kisiskolás korú gyerekek számára, sőt, akár olyan nagy óvodásnak is, akit igazán érdekelnek a csillagok.

Az égbolt titkai kedvcsináló könyv, ami nekem felnőttként is nagyon sok újdonságot tartogatott nagyon egyszerűen megfogalmazva. Így komoly esélyt látok rá, hogy ha eljön a nyár, és kiszabadulunk a város fényei közül, leterítek majd egy pokrócot egy füves domb tetején, leheveredünk rá, a tücsökciripelést hallgatva megkeressük majd a Hattyút, a Sast és Herkulest az égbolt csillagai közt és felidézzük a róluk szóló történeteket. Tegyetek ti is így!

Szirtes-Szabó Kata – prevenciós szakmai vezető, gyógypedagógus, meseterapeuta

A KönyvKuckó további ajánlóit itt éritek el.