Idén már harmadik alkalommal vág újabb közös kalandba szülőkkel és gyerekekkel Medgyesi Patrícia és Pilz Fanni, a népszerű Sárkánylovas kisiskolás pszichodráma csoport két vezetője a Belvárosi Közösségi Térben. Mi is a szülő-gyerek dráma lényege, amit évekkel ezelőtt szinte elsőként intézményünkben kezdtünk el használni? Alábbi írásukban erről mesélnek nekünk szakembereink.
A gyermekpszichodráma eszközével dolgozva történeteket, meséket találunk ki és elevenítünk meg közösen. A gyerekekkel a folyamatban végig ugyanaz a szülő vesz részt, így együtt tudják megismerni és kitanulni a gyermekpszichodráma nyelvét.
Az egyes alkalmak bejelentkező körrel kezdődnek, mindenkinek lehetősége van néhány percben elmesélni azt, hogy hogyan érkezett, illetve megoszthat egy-egy fontosabb jó és rossz élményt az elmúlt napokból. Ezt a legtöbbször olyan gyakorlatok követik, amelyek a játékra hangolódásban, képzelőerejük beindításában segítik a résztvevőket. A másfél órás alkalmak alatt történeteket találunk ki és játszunk el, jelmezekbe öltözve. A tíz alkalom alatt minden gyerek-szülő párra sor kerül egyszer, hogy elmeséljenek egy saját maguk által alkotott történetet, amiből a jelen levő csoporttagok is választhatnak maguknak szerepet.
Míg a gyerekeknek természetes nyelvük a játék, a felnőttek mindennapi működésétől ez már távolabb áll. Eltérő módon érinti a szülőket az, hogy az alkalmakon kalózokká, amőbákká, tavirózsákká, vagy tigrisekké változunk. Vannak, akiknek az elején nehezebb felvenniük a szerepet, míg mások nem érzik komfortzónán kívülinek, hogy egy mesében akár a Mikulás egyik manójának bőrébe bújjanak.
A csoportalkalmakon a gyerekek egymáshoz is kapcsolódnak, a legtöbbször azonban nagyon fontos, hogy „seriffként apával együtt rabolhattuk vissza a kincset”, vagy hogy „anya befogadott engem, amikor eltévedt kiscica voltam”. Jó élmény a közös szerepjáték, amin keresztül lehetőség van arra is, hogy a szülő-gyerek kapcsolatot megerősítsék, vagy akár helyreállítsák a résztvevők.
A játékkal kapcsolatos érzéseket megosztjuk egymással is, a történet lejátszása után megkérdezzük a résztvevőket, hogy mi volt jó a történetben, és mi érintette őket rosszul. Pszichodramatistaként értékeljük, ha ilyenkor a rossz érzéseikről is mesélnek a tagok, hiszen a kellemetlen, nehezebb élményeinket általában kevésbé osztjuk meg másokkal, pedig ezek is az életünk szerves részei. Segítünk abban, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt felismerjék és meg tudják osztani a rossz érzéseket is, így lehetőséget teremtve a változásra. Kimondva az is világossá válik, hogy van, amin lehet változtatni, amire lehet figyelni a következő alkalommal, míg van olyan is, amit csak el lehet ismerni nehéz pillanatként.
A Dráma-duó folyamatának részét képezik a csoportot megelőző és záró szülőkonzultációk. Az első konzultációkon elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szülők milyennek érzik kapcsolatukat a gyerekükkel, milyen célokkal érkeztek hozzánk. A csoport lezárása után minden szülővel egyesével beszéljük át azt, hogy mit élt meg az alkalmak alatt, hogyan látta a csoportban a gyerekét, hogyan tudtak ketten egymáshoz kapcsolódni, és mit visz el magával a közös játékokból. Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről gondolkozunk közösen, visszanézve jelenlétükre, saját játékaikra és szerepeikre.
Szakmailag és személyesen is nagyon izgalmasnak tartom azt, hogy a Dráma-duó alatt olyan teret alakítunk ki, ahol a gyerekek egyszerre a kortársak között és a szüleikkel együttműködve dolgoznak kettejük kapcsolatán és saját témáikon. A megszokott gyerekpszichológusi munkától eltérő módon a szülőkonzultációkon olyan jelenetekről tudunk beszélni, amelynek a szülők és mi is ugyanúgy a részesei voltunk, ez pedig segíti a szülő-gyerek kapcsolatról való beszélgetést.
A szülők a folyamatban megtanulhatják, hogyan lehet a gyerekek nyelvén kapcsolódni, kicsit ők is újra gyerekek tudnak lenni, megélve a spontán közös játék adta élményeket. Sokan aztán otthon is játsszák a csoportokon megismert és kipróbált bemelegítő játékokat, miközben egymás nézőpontjairól is sokat tanulnak az alkalmak végére.
Nem mellesleg fantasztikus élmény a többi felnőttel összemosolyogni, amikor egy távoli sziget fűszoknyás bennszülöttjeinek szerepében találjuk magunkat.