Szülőként találkoztatok már az alábbi a problémákkal?

• Ha piszkos lesz a gyermek keze, azonnal le kell törölni?
• Finnyás, válogatós az étkezésben, nem szeret bizonyos állagú ételeket enni?
• Éles zajok estén befogja a fülét, nyugtalanná válik, vagy zavart lesz a viselkedése, ha sok a zaj körülötte?
• Örökös könyörgés, vívódás a hajmosás, körömvágás?
• Nem lehet róla leimádkozni bizonyos ruhákat, irritálja a zokni varrása, a címke, vagy állandóan bugyiban lenne?

Szülőként sokszor választjuk a könnyebbnek gondolt utat: teljesítjük a gyermek kérését, és elkezdjük a család életét ezekhez a helyzetekhez alakítani. Mindez egy ideig működhet, ugyanakkor az idő előrehaladtával, az ingerek gyarapodásával, a gyermek növekedésével ezen kerülőmegoldások megvalósítása egyre nehezebbé válhat.
Mielőtt pánikba esünk, vagy éppen legyintünk, hogy csak pici furcsaságokról van szó, illetve kutatgatni kezdünk az interneten található temérdek, egymásnak ellentmondó információ között, érdemes megkérdezni egy szakembert.

Mi történik az ilyen nehézségekkel szembesülő gyerekeknél?

A különböző érzékelési csatornákon (Pl. hallás, látás, egyensúly, tapintás útján) a környezetünkből, illetve a testünkből érkező információk feldolgozása, a szenzoros feldolgozás színvonala alapvető jelentőségű a külvilághoz való alkalmazkodásban. Kihatással van mozgásos, kognitív, tanulási, figyelmi, érzelmi működésünkre, sőt együtt fejlődik vele.
Ám ha valahol hiba csúszik a rendszerbe, akkor érzékelésünk torzul, és ez a szenzoros feldolgozási zavar (pl. túlérzékenység, csökkent érzékenység) érzelem- vagy viselkedésszabályozási nehézségeket okoz.
Abban az esetben, ha ez az eltérés fennáll, akkor gyakran problémát okozhat a szenzomotoros integráció, a mozgáskoordináció, a finommotorika területén, ami a későbbiekben tanulási és társas beilleszkedési nehézségekhez vezethet gyermekünknél.
A szenzoros feldolgozási zavar gyakoribb koraszülött gyermekeknél, valamint lassabb idegrendszeri érés, aktivitászavarok (ADHD), autizmus spektrumzavarok esetén.

Miben segíthet a Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DSZIT)?

A DSZIT mindig a gyermek mozgásának megfigyelésével kezdődik, mely a szenzoros feldolgozási zavar azonosítását szolgálja. A vizsgálat során információt kapunk arról, hogy az idegrendszeri érési folyamatok, a szenzoros integráció, a motoros koordináció, a mozgásfejlődés az életkornak megfelelő ütemben történik-e. Ezáltal megtudjuk, hogy szükséges-e a gyermek életkorához igazodó mozgás fejlődésének mozgásterápiás megsegítése.
A DSZIT egy komplex terápiás módszer, amely a résztvevő gyermekeknek izgalmas játéklehetőséget kínál. Ennek során éretlen, vagy egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszerüket saját aktív részvételükkel, mozgásos formában fejleszthetik. A módszer azt használja ki, hogy gyermekeinkben hatalmas hajtóerő mozgatja a szenzoros integráció fejlődését.
A gyermek készségei a játék folyamatában egyre inkább összeszervezettek lesznek. Egy-egy tevékenységet, játékot újra és újra lefolytat, begyakorol: nem véletlen, hogy a gyerekek annyira szeretnek szaladgálni, körbe-körbe nyargalászni, föl-le ugrándozni, hemperegni, hintán lengedezni, forogni, nyalogatni, tapogatni. Imádják az ismétlést, egyfajta ritmust találva a mozgásban.
A gyermek által, illetve közösen kitalált játékoknál az a cél, hogy olyan feladatokat találjunk, melyeket a képességeihez mérten még éppen el tud végezni. Amikor ezeket a gyakorlásnak köszönhetően már könnyen teljesíti, akkor bátorítjuk a nehezebben elvégezhető, nagyobb ügyességet, összehangoltabb mozdulatokat igénylő játékok kipróbálására.

Mikor kezdeményezzük gyermekünk szenzomotoros integrációs vizsgálatát?

Bármely életkorú gyermeknél értékes visszajelzés lehet egy ilyen vizsgálat. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szenzomotoros vizsgálat egyértelműen indokolt:
o koraszülött gyermekek prevenciós fejlődéstámogatásában;
o mozgásfejlődés késése, mozgás- és/vagy beszédfejlődés elmaradása esetén;
o iskolaéretlenség esetén;
o tanulási nehézségek esetén;
o figyelemzavarok, a viselkedésszabályozás zavarai, aktivitászavarok (pl. ADHD) esetén;
o autizmus spektrumzavar érintettség esetén.

Ha felmerül a gyanú az esetleges érintettség kapcsán, vagy szülőként tisztán szeretnénk látni, akkor mindenképpen érdemes megfontolni szakember bevonását!

Csernák-Gyimesi Melinda klinikai szakpszichológus, Dszit-terapeuta