Közelednek az ünnepek, a várakozás, a készülődés időszakát éljük. Minden családnak vannak ünnepekhez tartozó emlékei, szép hagyományai, amit szeretnénk megtartani, ápolni és továbbörökíteni. Kárpáti Katalin gyógypedagógus írása.

Természetesen pici gyermekünk is érzi a sürgés-forgás izgalmát, és nagyon boldog, ha a meghitt hangulatba, a készülődésbe őt is bevonjuk. Igen, valóban lassabban megy így a munka, de miért is sietnénk? Az együtt végzett tevékenység, a közösen végzett munka eredménye nagyobb boldogság és öröm kicsinek, nagynak egyaránt, mint a még csillogóbb lakás, a különlegesebb ebéd. Lehetséges, hogy kicsit sajátosabb formájú lesz a sütemény, kicsit foltosabb a tükör, talán a lakásdekoráció sem pontosan olyan amilyennek szerettük volna, de a közös tevékenység és közben a beszélgetések öröme, az elismerés életre szóló boldogságnyomot hagy, és mi is lehetne ennél fontosabb!

Az adventi koszorú kellékeinek beszerzése, a tervezés és a készítés izgalmas, hatalmas, örök élmény, de közben – titokban – mennyi mindenben fejlődik gyermekünk! Bővül a kicsik szókincse, kommunikációs és együttműködési készsége, fantáziája, figyelme és kézügyessége is, hiszen minden ujjacska külön mozog, csippent, vág, ragaszt és mindezt óvatosan teszi, nehogy kár érje az addig végzett munkát! Bizony néha elfáradnak a nagy munkában, de semmi baj, szaladgálnak, játszanak egy kicsit, és még az is lehetséges, hogy a kész csodás koszorú vágya visszaterelgeti, kitartásra is ösztönzi őket. De ha nem az sem gond, hiszen lesz a következő évben is ünnep. Persze tanácsos egyszerűbb, gyorsabban elkészíthető koszorút tervezni!

Az eredmény: irányítható, egyre hosszabb időre leköthető figyelem, egyre erősödő önbizalom, pozitív énkép.

Az adventi gyertyagyújtás is egy varázslatos családi szertartás. Akkor, és a várakozás időszakában is kedves énekeket, verseket ajándékozhatunk egymásnak és biztathatjuk erre a kicsiket is. Gyakran előkerülnek a régi fényképek, vidám történetek, szeretett rokonok idéződnek fel, és az emlékek hallgatása közben fejlődik gyermekeink memóriája, figyelme, képzelő ereje és ráadásképpen erősödik a legfontosabb, a család egysége, az összetartozás érzése.

Advent idején is remek program a közös sütikészítés. Nagyon jó, amikor a karácsonyi fűszerek finom illata lengi be az egész lakást, ez szinte szerves tartozéka az ünnepnek. Miközben sütéshez készülődünk, a gyerekek megismerkedhetnek a fűszerekkel, amiket tálba is rendezhetnek, csoportosíthatnak, és ki is egészíthetik néhány gyümölccsel. Van, aki szeret sütni, van aki a „sütésmentes” desszertek híve. Például a kókuszgolyó is lehet mutatós és ünnepi, ráadásképpen a kicsikkel könnyen készíthető finomság. Gyúrhatják, hengeríthetik, közepében elrejthetnek akár egy meggyszemet, dióban, kókuszreszelékben, kakaóporban forgathatják. Ebből még a legkisebbek is „kivehetik részüket”. Bátran adjunk egy csipetnyit a legkisebbeknek is, hadd ismerkedjenek a puha, illatos anyaggal, szaglásszák, ízlelgessék, gyömöszöljék, nyomkodják kis kezükben.

Nálunk a pogácsa készítésnek és a mézeskalács sütésének is nagy hagyománya van. A kicsit nagyobbak már a formák kiszúrásában is segédkezhetnek. Milyen jó móka a formák válogatása, rendezgetése, a kinyújtott tésztába nyomkodás, a tepsibe rendezés. Kiélhetik kreativitásukat, mert lehet díszíteni a saját elképzelésük és ügyességük szerint tojáshabbal, ehető magokkal, színes cukorkákkal. És végül mekkora öröm az ünnepi tálra rendezni a saját műveket, lesni, ahogy a család csodálja, dicséri a finomságokat! Már le sem kellene írnom, eközben mennyi minden képesség fejlődik gyermekünkben. Tapasztalatokat gyűjtenek a téri helyzetekről, erősödik a figyelmük, kitartásuk, kézügyességük is, hiszen nyomkodunk, gyúrunk, csippentünk, igazgatunk ujjainkkal, koordinálódik a szem és a kéz együttes mozgása, tapasztalatokat szerzünk az anyagok állagáról, a kéz erejéről, információkat gyűjtünk ízekről, színekről, illatokról és az örömteli, beszélgetős készülődést emlékezetünkbe véssük örök életünkre.

Boldog ünnepet kívánok mindenkinek!