Ti mikor énekeltetek utoljára? Amikor egy kicsi gyerek megszületik, ha szerencsés, az anyukája énekel neki. Nincs is ennél természetesebb! Énekkel nyugtatjuk, altatjuk és szórakoztatjuk a kisbabákat. Különböző foglalkozásokra járunk velük, hogy a zene része legyen az életüknek.
Aztán a kicsi gyerek bölcsödébe, óvodába kerül, s ott a nevelők, pedagógusok is énekelnek, ő pedig magába szívja ezeket a dalokat, a zenét, s ha minden a nagykönyv szerint megy, megtanul örülni a saját hangjának. Az iskolában amellett, hogy az ének-zene oktatáshoz sokaknak már kellemetlen emlékei is társulnak, mégis számtalan dalt megtanulnak a gyerekek, nem telik el úgy hét, hogy ne énekelnének. Azután szépen lassan felnövünk és a legtöbbünk életéből kikopik az ének, a dalok, a zenehallgatás passzív tevékenység marad, észre sem vesszük, hogy elveszítettünk valamit.
Amikor szülők leszünk, meglehet, újra ránk találnak az énekek, főként az anyukák lelik meg ismét a hangjukat a gyerekek kedvéért, s talán rácsodálkozunk arra, hogy milyen jó feloldódni az éneklésben, hiszen a kicsi gyereknek a szülő hangja mindig a legszebb a világon, így nem kell szégyenlősködnünk, bátran énekelhetünk a négy fal között, vagy a foglalkozásokon a többi szülő társaságában. Sajnos ez az időszak, amíg a gyermekünk kicsi, és sokat énekelünk neki, majd vele, hamar elszalad, s ha nem teremtünk rá külön alkalmat, könnyen csúszhatunk vissza a daltalan évekhez, anélkül, hogy észrevennénk, valami mégis hiányzik.
A Belvárosi Közösségi Tér havi rendszerességű Csudamadár foglalkozása azért született Hazay Ancsa és Szirtes-Szabó Kata vezetésével, hogy felnőttfejjel se kelljen lemondani az éneklés öröméről, függetlenül attól, mit gondolunk saját énekhangunkról, zenei képességeinkről.
Havonta egyszer, egy órára, lélektöltő találkozásra hívunk benneteket, kedves felnőttek! Ez az egy óra, míg kizárjuk a hétköznapok zűrzavarát, hosszú napokra feltölt. A közös éneklés, daltanulás, a pihentető, felnőtteket elgondolkodtató mese, a játékos zenei feladatok a jelenben tartanak minket. Kutatások is bizonyítják, amikor énekelünk, olyan biokémiai folyamatok mennek végbe, melyek során a stresszoldásért felelős hormonok (endorfin, szerotonin, oxitocin, dopamin) jóval intenzívebben termelődnek.
Töltekezzetek velünk egy kicsit, szakítsátok ki magatokat a mókuskerékből, bízzátok ránk magatokat! A komfortzónátokból nem kell kilépni, akinek éppen csak hallgatni van kedve, az hallgat, aki dúdolni szeretne, dúdol, aki új szólamban érzi jól magát, megtanulja. Várunk titeket a Csudamadár foglalkozásokon!
A foglalkozásra itt lehet jelentkezni: https://belvarosikozossegiter.hu/esemenyek/csudamadar/