Július 26-ától 5 napon keresztül Meseországban kalandoztak a Tűzmadár mesetábor
nagycsoportos óvodásai. Reggelente a gyerekek türelmetlenül várták a találkozást az itt megismert társakkal és felnőttekkel, élvezettel vetették bele magukat a rajzolásba, mesélésbe. 

Miután mindenki megérkezett, együtt indultunk el Meseországba, ahol mesevándorokként kalandoztunk. Képzeletben bejártunk számtalan vidéket, halat fogtunk, rőzsét gyűjtöttünk, tüzet gyújtottunk, levest főztünk, hogy aztán átmelegedve, megnyugodva, tiszta szívvel tudjuk befogadni az aznapi mesét.

Tátott szájjal, beleéléssel fogadták a gyerekek a történeteket, kérdeztek, kiegészítettek, miközben észrevétlenül raktározták el az élményeket, és tanultak a mesékből. A mese után örömmel alkották meg saját mesehőseiket. Beöltözhettek, majd mindenki bemutatta a főszereplőjét: miként született, honnan jött, hogyan néz ki, merre jár. Miután kitalálták saját hősüket, következhettek a kalandok. Útjukon segítők kísérték a főszereplőt, ellenségek akadályozták célja elérésében, de végül a jó győzedelmeskedett, és elérte, amire vágyott. Az aznapi kalandokat a gyerekek ezután kreatívan megjelenítették: pólóra került a hős, rettentő pajzs a kézbe, az ellenség pedig törékeny agyagfigura lett.

A mesés héten az volt a legszebb, hogy minden megtörténhetett. Senki nem lepődött
meg a különleges figurák hallatán, pedig ki hallott már beszélő székről, unikornis-szarvú
kutyusokról, szivárványszínű bikáról, vagy éppen narancslé-tóról? Vígan megfértek egymás
mellett az űrlények és a félénk nyuszik, a mesebeli manók és a kedves szörnyetegek.
Kalózokat ijesztgettünk, sárkányokat győztünk le, királylányokat mentettünk és adtunk
férjhez, gonosz kutyarablókat csaltunk csapdába. A meséket el is játszottuk: olykor
könnyekkel, máskor hatalmas kacagással kísérve, de a végén mindenki szája fülig ért.

Felhőtlenül vidáman, felszabadultan, játékosan, énekelve-táncolva töltöttünk el egy
hetet. Aki megismeri Meseországot, egészen biztosan visszavágyik oda!