Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Tavaszváró

Öröm kinyitni ajtót, ablakot, öröm kilépni a házból. Csodás tavaszi levegő árad, a madarak kórusban csivitelnek, örvendeznek a langyos időnek. Ha jól körülnézünk, már a sietős bokrok ágain megfigyelhetjük a duzzadó rügyeket, a földön pedig már sárgállik a téltemető, magasodik a hóvirág. Mennyi öröm, mennyi megfigyelni, látni, hallani, óvatosan tapintani való dolog. Kárpáti Katalin írása.

Szánjunk rá időt, és hozzá ajándékképpen láthatjuk gyermekünk kíváncsi tekintetét, vidáman csillogó szemecskéit! Biztosan sok kérdéssel halmoz el minket, és ha számára érthető választ kap, figyeli tovább kíváncsian a természet változásait. Amit megint kérdés, megbeszélgetni való követ. És igen! Beszélgessünk sokat! A későbbi kamaszkori beszélgetéseket most lehet szépen megalapozni.

Az ismeretszerzés vágya és öröme észrevétlenül költözik be a kicsik szívébe és teszi boldoggá őket. De jó is lenne ezt a kíváncsiságot szépen megőrizni egész életünkre!

A tanulást már egészen pici baba korunktól elkezdjük. Érzékeléseink az első tapasztalataink a környező világról. A puha ölelések, a melegen simogató ruhák, Édesanya bőrének illata, a tejecske finomságos íze, a ringatás és a langyos víz lágysága mind megannyi érezhető, egyre ismerősebbé váló információ. Fürdés után egy pillanatra hűvöset érez, majd ismét a meleg, puha törölközővel ölelgetjük, törölgetjük őket. A lábát, a testét, a karját szépen sorban, és egy kis kobak is eltűnik egy pillanatra a kendő alatti sötétben, majd ismét világos lesz, és lám-lám ott is van a gondoskodó, mosolygós arc. És még mennyi minden maradt ki! De ez így történik nap mint nap, szépen ismétlődő sorban, rendben. Ez is megtanulható, sőt nagyon fontos tanulni való, hiszen az egymást ismételten váltogató szokások szép ritmussá rendeződnek és máris segítik eligazodni a kicsit az őt körülvevő világban. Már fejlődésnek indul a figyelme is, és a dolgok sorban ismétlődve megtanulható rendet alkotnak. Néhány hét és már boldogan mozgolódik, ha belépünk a szobájába, a hangok, zörejek irányába fordul, hogy jobban megfigyelhessen minden látható, hallható dolgot.

Elmondhatjuk, hogy kialakult a napirendje, immár önállóan, hiszen ez csak az övé, az ő tudása, ritmusa, az ő szokásrendje. Ezennel nagyon fontos fejlődésbeli állomáshoz érkezett el gyermekünk!

Figyeljük meg, mennyivel nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és érdeklődőbbek azok a gyerekek, akiknek kialakult, biztonságot nyújtó napi ritmusuk van.

Az érzékszervek általi ismeretszerzés innentől már a mi feladatunk. Mutassuk meg és engedjük hadd fogják, szimatolják, hallgassák és lássák, ízleljék azokat a dolgokat, amik körülveszik őket, amik felkeltik érdeklődésüket. Így gyűjtenek tapasztalatokat, ismereteket, amit már szépen elraktározhatnak és tudássá, ismeretté alakíthatnak önmaguk számára.

Nagyon sok boldogságos kíváncsiskodó együttlétet kívánok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.