Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

Mozgásos, figyelemfejlesztő programok – 2. rész

nyito_44220

Az ősz váratlan időváltozásokra képes. Ilyenkor kissé sietősebbé válunk, hiszen senki sem szeret ázva, fázva a szeles, esős időben hosszabb sétákat tenni. De gyermekeinknek ez az idő is érdekes!  Ha lehetséges, és nincs fontos elintézni valónk, akkor engedjük őket nézelődni. Kárpáti Katalin gyógypedagógus írása.

A kicsik nem riadnak el attól, hogy megfigyeléseket tegyenek, tapasztalatokat gyűjtsenek, például egy jó nagy tócsa kellős közepében. Nagyon tetszik nekik, ahogy kopog a vállukra, fejükre az eső, fújja az arcukat a szél, vagy megfigyelhetik, hogyan csöpög a bokor leveleiről az eső. Lehetséges, hogy a csigák is előbújnak? Nógatjuk őket eleget, pedig nem lenne ezzel semmi gond, ha van egy gumicsizma és egy jó hosszú esőkabát. Na és persze jó néhány szabad perc! Biztosan nem ázik el, nem fázik meg a kicsi, és ha a szülők is beszereznek ebből a kollekcióból maguknak, akkor máris kellemes időtöltéssé válhat a zordnak tűnő idő. Azért jó móka ideig, óráig, de mégiscsak több időt kell töltenünk kis örökmozgónkkal a meleg lakásban!

Mozgásigényük kielégítésére összegyűjtöttem néhány ötletadó játékot, amit tetszés szerint lehet átalakítani, kiegészíteni. A gyűjtésnél figyelembe vettem az élettani, egymásra épülő mozgásokat, követtem a fejlődés során egyre összetettebbé váló mozgássorokat, és a mozgás hatására érlelődő, strukturálódó idegrendszer fejlődését is. A fejlődéstani mozgássorok egymásra épülnek és szerencsés esetben egymást követik: fejemelés, forgások, kúszás, négykéztérd hintázás, mászás, felülés, állás, járás, futás, ugrás.

JÖJJENEK A JÁTÉKOK!

„Lusta mackó”
A fejemeléssel és a forgások elkezdésével gyermekünk már megtapasztalja egyensúlyi helyzetét, az egyensúly megtartását, a mozgás kivitelezéséhez szükséges koordinációt. Ezen funkciók gyakorlásaképpen hason fekve lehet pl. lusta mackót játszani. A maci csak a fejét emeli és megszemléli az előtte lévő, például egy állatot ábrázoló képet, amit pár másodperc múlva eldugunk és kíváncsian hallgatjuk, hogy a maci mit látott.

„Fekvő boltos” játék
Háton fekve lehetséges a „fekvő boltos” játék. A gyermek egyik oldalán néhány zöldség, gyümölcs, másik oldalán egy kosárka, oda lehet berakni a megvásárolt dolgot.  Középen a pénztáros, akinek meg kell mutatni a portékát, majd bele lehet tenni a kosárba. Ezek után lehet egy újabb dolgot vásárolni vagy visszapakolni. Jobb kézzel fogott tárgyat bal oldalra, bal kézzel fogott tárgyat jobb oldalra tenni.

„Palacsinta játék”
A forgáshoz palacsintává is változunk. A kicsi a hátán fekszik, miközben karját, lábát hosszan kinyújtja a szőnyegen. A kiválasztott tölteléket jó alaposan elsimogatjuk rajta, majd oldalát megbillentve forgatjuk, forgásra biztatjuk. Majd kitekeredhet a palacsinta, hogy újból „megkenegethessük”.

Jobb- és bal agyfélteke összehangolása
A test jobb oldalát a bal agyfélteke, bal oldalát a jobb agyfélteke irányítja. A kúszás és a mászás során végzett mozgás, mint keresztező mozgás, a két agyféltekét összekötő idegpálya rendszer összehangolt és pontos működésének kialakulását segíti elő. Így tud fejlődni az időbeli és térbeli tájékozódás képessége, a látott tárgyak és a hallott szavak egységbe rendezése, a kreativitás és a logikus gondolkodás. Ahhoz, hogy megtanuljunk pontosan olvasni vagy írni, gondolatainkat kifejezni, a tanult információkat elraktározni, majd szükség esetén előhívni, a jobb- és a bal agyfélteke keresztező, gyors és összehangolt működése szükséges. Tehát kisbabánk, fejlődésének fontos állomásához érkezett!

Csúszás-gurulás-forgás
A kimaradt kúszás megtanítását segítik a földön csúszó, guruló, forgó mozgások miközben kisebb tárgyakat szedegetünk, gyűjtögetünk. Egymással szembefordulva, hason fekve, váltakozó kéz és lábhasználattal, egymásnak guríthatunk autót, labdát, dönthetünk el tornyot is. De eltolhatunk, elrúghatunk tárgyakat, akár hátrafelé is, de úgy, hogy nem nézhetünk hátra.

Változzunk csigabigává, lopakodó cicussá, kutyussá vagy akár katonává!
Kinyújtott jobb kézzel húzzuk és egyidejűleg a felhúzott bal lábbal eltoljuk magunkat és a láb kinyúlik. Majd csere. Bal kéz elől húz, jobb láb hátul tol. Valamilyen zsákmány megszerzéséért kúszhatunk asztal vagy szék alatt, letakarhatjuk kendővel az asztalt, ami szintén jó bújó, kúszó hellyé változik. „Kiskutyaként” felmászhatunk, átmászhatunk kisebb akadályokon miközben a kutyus hátán viheti a kedvenc plüss állatkáját. Óvatosan, nehogy leessen!

Húzható, tolható, gurítható játékok ösztönzik az önálló járás tanulását is. A változatos irányú hintáztatás során fejlődik az egyensúlyérzék, a tükörben pedig mindenki megcsodálhatja önmagát, megfigyelheti testének mozgását, változásait. De játszhatunk utánzós „majmocska” játékot, vagy akár keresztező mozgásokat is végezhetünk előtte. Jobb kézzel a bal oldalunkon lévő szemünket, fülünket, vállunkat érintjük, hajunkat fésüljük, vagy éppen fordítva.

Még néhány gondolat a mozgásfejlődésről

A kisgyermekek fejlődése, így mozgásuk fejlődése is más és más ütemű. Vannak gyorsabban vagy éppen lassabban haladók, de mindenki ugyanazt a fejlődési utat járja be! Nekünk csupán annyi a dolgunk, hogy hagyunk gyermekünknek elég időt, biztonságos teret és lehetőséget a mozgáshoz, a tapasztalásokhoz! Akkor tudunk a legtöbbet segíteni, ha nem sürgetjük mozgásfejlődését, hagyjuk, hogy az egyes mozgásformákat, saját fejlődési ritmusában, önmaga kezdeményezze, tapasztalja, gyakorolja és az önállóan elért sikerében örömét lelje.

A mozgásfejlődést soha nem szabad siettetni! Ezzel sajnos nagyon sokat árthatunk, mert így nem tud megfelelően fejlődni az egyensúlyérzék, túlságosan nagy teher hárul a gerincoszlopra, az ízületekre, izmokra, és elmarad az önálló tevékenységből eredő sikerélmény is.

Persze előfordul, amikor a fejlődés ritmusa, módja eltérő képet mutat. Ezekben az esetekben túlzott aggodalom helyett, ne késlekedjünk, hanem a lehető legkorábban kérjünk szakembertől megnyugtató segítséget, esetlegesen, ha szükséges, fejlesztési vagy terápiás javaslatot.

Előfordulhat, hogy valamilyen ok miatt elmaradt egy-egy mozgásforma kialakulása, vagy esetleg, túlságosan kevés idő jutott a begyakorlására, és így az idegrendszeri struktúrák kialakulására, mert a kicsi már továbbhaladt és új mozgássorokkal próbálkozott. Ezeket a hiányzó, vagy gyenge láncszemeket érdemes az önálló járás kialakulása után, játékos formában megtanulni, begyakorolni, azért, hogy a további harmonikus fejlődést elősegíthessük.

Sajnos a mozgásfejlődés hiányosságai óvodás vagy iskolás korban megmutatkozhatnak. Például rövidebb idejű és könnyen eltérülő figyelemben, kommunikációs zavarban, hangképzési hibákban, gyengébb kézügyességben, egyensúly megtartási vagy koordinációs zavarban. A szakemberek, többek között, a fejlődéstani mozgássorok kivitelezésének pontosításával vagy akár megtanításával tudnak hatni az idegrendszer működésére, a nehézségek kiküszöböléséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.