Aktuális, Szakmai cikkek
Hozzászólás

A te gyereked ismeri a jogait? – ezt a 4 segítő mesekönyvet add a kezébe!

– Akarsz Vacskamatinál maradni?
A virágnak szép virághangja volt.
– Igen – mondta.

– De hiszen nem öntözött!
– Tudom – mondta a virág.
– De hiszen nem kapálgatott!
– Tudom – mondta a virág.

– De hiszen rád se nézett!
– Tudom – mondta a virág.
– Aztán meg agyonöntözött.
– Tudom – mondta a virág.
– Agyonkapált.
– Tudom – mondta a virág.
– Sápadt lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Csenevész lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Akkor még miért maradnál nála!? – mordult rá Bruckner Szigfrid.
– Azért, mert szeretem – mondta a virág.
– Miért szereted? – háborgott Aromo.
– Csak – mondta a virág.

(Lázár Ervin: Vacskamati virágja)

A Négyszögletű Kerek Erdőben Vacskamati és virágja kapcsolata gyönyörűen illusztrálja, hogyan működik a feltétlen gyermeki szeretet. Épp ezért tartjuk fontosnak, hogy gyermekeink minél korábban a maguk nyelvén, a gyermeki gondolkodásnak megfelelő módon tanuljanak arról, milyen jogok illetik meg őket.

A kicsi gyerek azt a kapcsolódást tartja természetesnek, amelyben a mindennapokban része van, s mivel nincs összehasonlítási alapja, feltételezi, hogy az olyan, amilyennek lennie kell, legyen az a szüleivel, a vele dolgozó pedagógusokkal, ismerősökkel vagy ismeretlenekkel. A kapcsolatokat, a kommunikációt nem szemléli kritikusan, sokszor a saját negatív érzéseit sem tudja megfogalmazni, sőt, szégyelli magát, amiért nem „jó gyerek”, ha egy felnőttel való helyzetben rosszul érzi magát. Ezért nagyon fontos, hogy beszélgessünk gyermekeinkkel arról, hogy mi megengedett egy felnőtt-gyerek kapcsolatban, vagy másként megfogalmazva, mihez van joga. Természetesen előfordulhat, hogy így egyes helyzetekben mi magunk leszünk sarokba szorítva, de mindenképp jó érzés lehet a tudat, hogy amikor nem vagyunk jelen, tisztában lesz azzal, mit engedhet meg másoknak és mit nem, s így befolyással lehet saját életére.

Az ENSZ közgyűlése 1989-ben fogadta el a Gyermekjogi egyezményt, amelyhez Magyarország 1990-ben csatlakozott. Ez az egyezmény sorolja fel a gyermekek alapvető jogait, de tapasztalataink szerint ezekkel épp az érintettek ritkán vannak csak tisztában. A negyvenöt főbb témakör közül természetesen van sok olyan, amivel egy 4-5 éves kisgyerek nem tud mit kezdeni – bár ahogy növekszik, előbb-utóbb mindet érdemes megismernie –, de számtalan olyan is van, amiről már ilyen kicsi korban is jó beszélgetni. A teljesség igénye nélkül ilyen az, hogy senkinek sincs joga megütni, vagy máshogy bántalmazni őt, vagy az egészséges élethez, gondoskodáshoz, magánélethez, véleménynyilvánításhoz való jog. Az óvodás, kisiskolás gyerekek nyelve leginkább a mese, ezért nem száraz jogi mondatokkal, hanem a korosztályuknak megfelelő történetekkel érdemes elmondani, amit szeretnénk, ha megértenének, megjegyeznének. Utána néztünk, mit mond a kortárs gyermekirodalom a gyermeki jogokról.

Boldizsár Ildikó: Az elveszett madártoll – gyermekjogi mesék

Ezt a mesekönyvet 2016-ban adta ki az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Dr. Boldizsár Ildikó a Metamorphoses Meseterápia megalkotója értő kézzel nyúl a mesékhez, és csodálatosan tartja egyensúlyban a történetekben az igényes történetszövést, és az előre meghatározott mondanivalót. A kötetben található különálló 10 mese a 3-6 éves gyerekeknek szól, és egy-egy, a korcsoport számára fontos gyermekjogot ismeretet mesébe öltöztetve. Külön kincs a könyv mellé adott Útmutató, amely abban nyújt segítséget, hogy milyen helyzetben meséljünk, és hogyan beszélgessünk a történetekről, miként dolgozzuk fel azokat a gyerekekkel.

Kertész Erzsi: Nem mese – segítő könyv

Kertész Erzsi könyve nem konkrétan a gyermekjogokról íródott, de mégis magában foglalja a lényeget. A történet főhőse Ádám, aki nem tud nemet mondani és ettől rosszul érzi magát egyes helyzetekben – amikor a szomszéd néni rátukmálja a nemszeretem süteményt, amikor olyan gyerek akar vele játszani, akivel ő nem, vagy amikor egy állat bántalmazásába akarja a többi gyerek bevonni. Szerencsére segítségére siet Nem, akit csak ő láthat, és aki megtanítja, hányféleképpen is lehet nemet mondani. Ez egy vicces, kedves és nagyon fontos könyv, amiről sokat lehet a későbbiekben még beszélgetni.

Paulik Móni – Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság

A Lili és a bátorság szintén egy hiánypótló könyv, amely a szexuális bántalmazás témakörét járja körül egy kislány történetén keresztül. A szerzők finom kézzel, igazi szakértelemmel nyúlnak a témához, olyan mesei köntösbe öltöztetve azt, hogy elbírható legyen egy hat év feletti gyermeknek. Lényeges elmondani, hogy a könyv célja a megelőzés, és hogy beszélgetésre adjon módot a gyermek és a szülő között, nem pedig a már átélt trauma feldolgozása.

Pőcz Borbála – Csányi Dóra: Jogod van és Mondo kártya

A Jogod van című könyv és a Mondo játékkártya abból a szempontból kakukktojásnak számítanak a témában, hogy eredetileg fogyatékkal élő gyermekek és fiatal felnőttek számára készültek azzal a céllal, hogy megismertessék velük a jogaikat. Természetesen számtalan olyan dolog jelenik meg bennük, amelyek egy egészséges gyermek számára nehezen érthetőek, de több olyan témát is felölelnek, amelyek viszont az egészségesek világában is tökéletesen megállják a helyüket – ilyen az, hogy ne bántsanak, a barátkozás körüli és az orvosi kezeléshez kapcsolódó jogok. A Jogod van könyv humoros, kifejező illusztrációival, a Mondó kártya pedig interaktív, játékos megközelítésével hozza közel a témát a gyerekekhez. Azok a témakörök pedig, amik a fogyatékkal élők speciális helyzetére vonatkoznak, lehetőség nyújtanak a beszélgetésre gyermekeinkkel ezúttal arról, milyen lehet másként élni a mi világunkban.

A cikket Szirtes-Szabó Kata írta, a felsorolt könyvek megtalálhatóak a Belvárosi Közösségi Térben.

A könyvválogatásban és a Mondo kártya kipróbálásában köszönjük a Pozsonyi Pagony lelkes munkatársai által nyújtott segítséget!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.