A régebbi generációk számára a mitológiák ismerete alapvető volt. A görög, északi és egyiptomi mítoszokon nőttek fel dédapáink, nagyapáink és apáink, hiszen nem olyan-e a görög istenek véget nem érő kavarása, mint a legjobb sorozat a Netflixen? Ezeket a történeteket mesélték csajozás (bocsánat, udvarlás) közben a fiúk a lányoknak a csillagos ég alatt, s véres mitológiai csatákkal riogatták a kisfiúkat és kislányokat a műveltebb szülők elalvás előtt. – Szirtes-Szabó Kata ezúttal Thiago de Moraes Mítoszok atlasza című könyvét ajánlja.

Ti emlékeztek, kik voltak a példaképeitek gyerekkorotokban? Az enyém egy darabig, még az óvodában Farkas Bertalan volt. Szerettem volna űrhajós lenni, az akkor nagyon menőnek számított. Pár évvel később már olyan szerettem volna lenni, mint Winnetou, vagy mint Doktor Dolittle, nem vágytam valós, létező példaképekre, tobzódtam a kitalált hősökben, akik többnyire férfiak voltak, hiszen a női szereplőknek sokkal kevesebb kaland, bátorság és különleges képesség jutott osztályrészül.

Azt vettem észre, hogy amikor jó gyerekkönyveket keresgélek, egyre többször botlok holland írók műveibe. Ez vajon azt jelenti, hogy a holland írók különösen erősek a gyermekirodalomban, vagy csak nagyon sok jelenik meg közülük magyarul? Vagy én vonzódom nagyon a holland stílusjegyekhez, talán mert valahol az ükszüleim között rejtőzik egy snájdig holland nagypapa, csak magam sem tudok róla? – Szirtes-Szabó Kata ezen a héten Mirjam Oldenhave: Danny bá’ és az eleven osztály című  könyvét, és az egész sorozatot ajánlja nektek.

Ti tudtátok, hogy az első macska, akit az űrbe küldtek egy francia Félicette nevű kóbor cica volt? Nekem fogalmam sem volt róla, pedig Félicette szerintem ugyanúgy megérdemli, hogy ismerjék a nevét, ha már életét áldozta a tudományért, ahogy Lajka kutya. Ezt egy könyvből tanultam, ami bár a csillagokról szól, de egy macska is szerepel benne Félicette emlékére. – Szirtes-Szabó Kata Stuart Atkinson Az égbolt titkai című könyvét ajánlja.