Vajon a tűzmadár tolla éget? Az aranyalma világít a sötétben? Létezik forrasztófű, ami minden sebet begyógyít? Egy lány is képes lehet legyőzni a sárkányt? 

Vannak gyerekek, akik már tudják a választ ezekre a kérdésekre.

Egy héten át a 6-8 évesek vidám nevetésétől, sárkányok üvöltésétől, törpék énekétől, farkasok vonításától volt hangos a Belvárosi Közösségi Tér. Képzelet és valóság keveredett, néha már magunk sem tudtuk, hogy a mesében hallott kalandok a valóságban megtörténhettek-e.

„Így volt, mese volt, amit mondtam, igaz volt.”

A táborban a mesék bűvöletében éltünk 5 napon keresztül. Naponta más „vendég” érkezett hozzánk, aki legalább egy mesét is magával hozott, amit mindenki ámulva – hitetlenkedve hallgatott végig.

A gyerekek ezután megalkották saját hősüket, akit kalandozni küldtek. Útja során találkozott segítőkkel, és le kellett küzdenie különféle akadályokat, vagy ellenségeket. Mindehhez varázslatos tárgyakat, csodálatos képességeket is bevethetett, és végül egészen biztosan elérte célját.

Harcias lányok mentették meg a világot, állatok küzdöttek meg a természet erejével. Emberek, vagy emberi tulajdonságokkal felruházott kitalált lények, valós vagy képzeletbeli állatok kalandoztak Északi-sarkon, Amerikában, de volt, aki csak az iskoláig jutott el. Akárhogyan is, mesehőse bőrébe bújva mindenki legyőzhetetlennek érezhette magát, és megélhette, hogy egymásnak segíteni jó!

A gyerekek saját fantáziájukat hívták segítségül, a felnőttek pedig papírra vetették történeteiket. A tábor végén mindenki elégedetten forgatta a meglepetés-könyvet, amit egészen biztosan heteken keresztül fognak otthon lapozgatni, olvasni, hallgatni.

Aki pedig a fenti kérdésekre választ szeretne kapni, kérdezze meg kis mesevándorainkat, hiszen a kerületben egyre többen lesznek beavatottak.

Aki nem hiszi, járjon utána!