Ebben a cikkünkben érzékszerveket fejlesztő játékokat fogunk nektek bemutatni. Megérkezett a nyár, sokszor ragyogóan süt a nap, és továbbra is elővigyázatosan ugyan, de már tudunk időt tölteni a szabadban. A gyerekek tudnak fára mászni, közben tapintva a fák kérgét, távolba nézelődnek, szaladgálnának a fűben, aminek a sok nyíló virágtól már egészen más illata van.

Lehet már homokozni és tapicskolni a sárban, mezítláb megtapasztalni a természet anyagainak különbözőségét, miközben csicseregnek a madarak, kiabálnak a gyerekek. Az esős napokra, és az otthon töltött időre azonban hoztunk nektek néhány, különböző érzékszervekre ható játékot, amik otthon is könnyedén elkészíthetőek.

Hallás

Szuper fülelős játékot készíthetünk, ha kis dobozokba (pl. diafilmtartó doboz, kindertojásos játékdoboz) különböző nagyságú, textúrájú anyagokat teszünk: rizs, gríz, tészta, bab, habszivacs, szívószál darabkák stb. Mindegyik anyagból kettő dobozt töltsünk meg, hogy megtalálhassák a párját. Válasszanak ki egyet a gyerekek, szólaltassák meg és próbálják meg megtalálni a hasonló hangzású párját. Kezdetben, vagy kisebbeknek, csak két három dobozkát töltsünk meg, és ha már ügyesen meg tudják azokat különböztetni, tehetünk be új hangzásúakat.
Játszhatunk „ki mit hall?” játékot is. Feküdjünk le a gyerekekkel a szőnyegre, ágyra, kanapéra. Csukják be a szemünket és kérjük meg őket, hogy képzeljék azt, hogy ők most a falakon áthalló szuperhősök. Beszéljük meg, miket hallunk (autók robogását, szemben lévő építkezést, a falakban a csöveken átmenő víz hangját, madarakat, szomszédok neszét, a másik lélegzését, a hűtő halk zaját stb.). Kérdezzük meg, mik voltak a számukra kellemes, kellemetlen hangok, mit hallottak nagyon közel, mit távolabbról, melyik volt természetes zörej, melyik emberi tevékenységből származó?

Tapintás

Mezítlábazni otthon is nagy élmény lehet. Készíthetünk a gyerekekkel közösen egy mezítlábas járdát. Keressünk otthon fellelhető, különböző felületű anyagokat (smirglipapír, puha filc, nejlonzacskó, régi ruhaanyag, vatta, szárazbab, kupakok stb.). Terítsünk ki hosszában egy régi szétszedett kartont és azokra ragasztgassuk fel ezeket. Amikor kész, mezítláb járjanak rajta a gyerekek, bátran lépkedjenek a kellemetlenebb anyagokon is. Megbeszélhetjük velük, hogy melyiket érzik puhának, érdesnek, szúrósnak, kellemesnek.
Turkálni is nagyon szeretnek a gyerekek a homokban, sárban. Erre legegyszerűbb alternatíva otthonra a gyurmázás, ezt bármikor elővehetjük és számtalan módon felhasználhatjuk. Ha már nagyon unják a gyerekek, vegyünk elő egy nagyobb lavort vagy műanyag dobozt. Töltsük meg szárazbabbal, vagy rizzsel, és engedjük meg a gyerekeknek, hogy turkáljanak benne. Töltsük meg kincsekkel (kisebb játékok, kupak, parafadugó, üveggolyó), amiket felkutathatnak. Ennek egy másik változata lehet, ha az üres dobozt különböző anyagú textilekkel töltjük meg. Lehet benne mosogatószivacs, régi ruhadarabok cafatai, törölköző darabok, popsikendő… bármi. Az ezekben való matatás is nagy felfedezés lehet a gyerekek számára.

Szaglás, ízlelés

Bátran feltételezem, hogy most egy kicsit mindenki gyakrabban főz otthon. Emiatt számtalan ízlelni és szagolni való dolgot találunk otthon, ami a gyerekek számára is újdonság és izgalmas játék lehet. A fentebb említett fülelős játékot játszhatjuk kicsit másképp is. Tegyünk tálkákba különböző illatú fűszereket (ánizs, fahéj, curry, bors, medvehagyma, levendula, ecet, stb.). Szagolgassuk meg a gyerekekkel, milyen illatot éreznek, kellemes-e, birizgálja-e az orrukat, szúrós-e stb. Ezekkel is játszhatunk fűszerpárosító játékot. Néhányat meg is kóstolhatnak. Először az ismertebb só, cukor ízeket kínáljuk fel, aztán lehet citromot, csokoládét. Kérdezzük meg, melyik ízt a nyelvük melyik részén érzik jobban. A nagyobbak lerajzolhatják a nyelvüket, segítsünk nekik felosztani részeire, az alapján, hogy hol milyen ízt érzékelő ízlelőbimbók vannak (keserű hátul, édes elöl stb.) és berajzolhatják a kóstolt fűszert, ételt a megfelelő helyre.

Látás

Készítsünk kukkert a gyerekekkel. Legegyszerűbb, ha összeragasztanak két wc papír gurigát, ki is díszíthetik, nyakukba is akaszthatják. Kérjük meg őket, hogy nézzenek ki vele az ablakon, meséljék el, mit látnak. Látjátok a szomszéd bácsit az erkélyen? A madarakat az udvaron lévő fán? Jobban látnak anélkül, vagy kevésbé? Messzebbre látnak? Szűkebben látnak?
Fényképezőgépet is készíthetünk papírból a gyerekekkel. Rajzolják meg és vágjunk egy nagyobb lyukat a közepébe, hogy kiláthassanak. Az ügyesebbek hajtogathatnak is. Kérjük meg, hogy gyűjtsenek emlékképeket. Ajánljunk fel nekik perspektíva váltásokat, készítsenek képeket fekve, fejjel lefelé a kanapén, széken állva felülről. Le is rajzolhatják ezeket, megbeszélhetjük, hogy melyik volt számukra a legérdekesebb, miket fedeztek fel, amikor fejjel lefelé fotóztak.
Sajnos házilag nem elkészíthető, de talán minden háztartásban akad egy nagyító vagy régi szemüveg. Ha ezek lencséje alá teszünk különböző tárgyakat, sok eddig nem látható érdekesség tárul a gyerekek szeme elé.

Reméljük, sikerült néhány jó ötlettel gazdagítani a játéktáratokat. Bátran kísérletezzetek ti is, hiszen amint látjátok, egyszerű otthoni tárgyakból is könnyen varázsolhattok érzékszerv fejlesztő játékokat, ha egy kicsit több oldalról is megvizsgáljátok azokat. 🙂

Varga Bettina,
Meseerdő

 

 

This article is also available in English, in the translation of Anita Nagy.
Click here to read it.